Kötelező vérvételek?!

Fertőző kevésvérűség

A vérvételek kötelezettségét Magyarországon 2015 – ben tapasztalhattuk komolyabban előfordulni. Ennek ellenére lassan a harmadik év elteltével sem mindenkinek világos, hogyan és mikor kell, és szükséges vért vetetnünk lovunktól; egyáltalán minek ez.

2015 – ben a lóútlevelek kiváltását állami rendelet tette kötelezővé- Az addig használatos kiskönyvek megszűntek, az abban vezetett ellátások elfogadottakká váltak. Szabadidő lovaknak erősen ajánlott, versenyző lovak esetében kötelezővé váltak a rendszeres oltások – melyekkel előző hónapban foglalkoztunk – illetve kötelezővé vált a fertőző kevésvérűségre történő szűrés, melyet egy egyszeri kis mennyiségű vér beküldésével lehet ellenőrizni. A lóútlevelekkel egyidejűleg a sütött és chippelt lovak regisztrációja is átláthatóbbá vált, s könnyebb azonosítást eredményezett a laborokban.

A következő 3 rövid posztban a kötelező vérvételeket azonosítjuk és különítjük el az orvosi célból történő vérvételtől.

FERTŐZŐ KEVÉSVÉRŰSÉG (FKV)

A fertőző kevésvérűségre történő szűrés, nagy forgalmú istállókban, versenylovaknál, versenyre járó lovakkal tartott lovak esetében évente KÖTELEZŐ. Máskülönben, védett, elszeparált, más lovakkal nem találkozó lovak esetében 3 évente KÖTELEZŐ.  Erről bővebben a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága KEI/00/00615-15/2015. iktatószámú rendelete alapján lehet tájékozódni. Érthető, világos leírása a lótartók és a telepek kötelezettségeinek.

Mi is az a fertőző kevésvérűség?

A lovak fertőző kevésvérűségét egy retrovírus okozza, mely az egypatásokat betegíti meg (ló, szamár, öszvér, zebra). A betegség világszerte előfordul. A betegséget sokan „ló-AIDS”-nek is nevezik, de azon kívül, hogy az emberi AIDS megbetegedést is retrovírus okozza, egyéb kapcsolat nincs a két kórokozó között. A lovak fertőző kevésvérűségét okozó vírus az embert nem betegíti meg. Lovakban az esetek kisrészében már a betegség kezdeti heveny, lázas általános tünetekkel járó szakaszában elhullással járhat, többnyire azonban elhúzódó lefolyású, több havonta ismétlődő lázas rohamok, vérszegénység, gyengeség és testszerte jelentkező oedema (vizenyős duzzanat) figyelhető meg a beteg állatokon. A fertőzött állatok nem gyógyulnak meg. A tünetmentes időszakokban is ürítik a vírust, egészen az életük végéig, ezért környezetükre veszélyt jelentenek. Magyarországon bejelentési kötelezettség alá tartozik a betegség, ami azt jelenti, hogy az állattartó köteles jelezni a szolgáltató vagy a hatósági állatorvos felé, ha lován a betegség tüneteit észleli. Védő oltás, vagy egyéb gyógymód a betegség ellen jelen tudományos álláspont szerint nincs.

Röviden:

Amennyiben pozitív véreredménye keletkezik egy lónak, akkor az állatot magát és a vele egy területen tartott lovakat is karatén alá kell vonni. Az egészségesnek tűnő lovak a telep területén mozgathatók. A telepről sem ki, se befele nem történhet mozgás. 2015 óta a fertőzött telepek 3 km – es körzetében a vizsgálatokat a Magyar Állam álja. Értesíteni kell az illetékes járási főállatorvost, csak az ő irányításával végezhetők el a vizsgálatok és bonyolítható a karantén. Amennyiben a további vizsgálatok is pozitív képet mutatnak – bármeny lónál a területen – az állatot/állatokat le kell ölni.

A vírus terjedése az állat egészségi állapotától, a telep higiénés körülményeitől és a betegség lefolyásától is függ. Minél hamarabb állapítják meg a fertőzést, annál nagyobb az esélye fertőzés mérséklésének.

Amennyiben nem történik meg az éves szűrés a lótartó nem csak a saját lovak, hanem a többi ló életével is játszik.

A lovak kevésvérűségével kapcsolatos hatósági intézkedéseket a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet szabályozza. A fertőzött, illetve beteg állatok leölése vagy kényszervágása jogszabály szerint kötelező.

A vizsgálatok elvégeztetésére a 148/2007. FVM rendelet alapján állami támogatás vehető igénybe.

Bővebb felvilágosítás:

A vérvételek kötelezettségét Magyarországon 2015 – ben tapasztalhattuk komolyabban előfordulni. Ennek ellenére lassan a harmadik év elteltével sem mindenkinek világos, hogyan és mikor kell, és szükséges vért vetetnünk lovunktól; egyáltalán minek ez.

2015 – ben a lóútlevelek kiváltását állami rendelet tette kötelezővé- Az addig használatos kiskönyvek megszűntek, az abban vezetett ellátások elfogadottakká váltak. Szabadidő lovaknak erősen ajánlott, versenyző lovak esetében kötelezővé váltak a rendszeres oltások – melyekkel előző hónapban foglalkoztunk – illetve kötelezővé vált a fertőző kevésvérűségre történő szűrés, melyet egy egyszeri kis mennyiségű vér beküldésével lehet ellenőrizni. A lóútlevelekkel egyidejűleg a sütött és chippelt lovak regisztrációja is átláthatóbbá vált, s könnyebb azonosítást eredményezett a laborokban.

A következő 3 rövid posztban a kötelező vérvételeket azonosítjuk és különítjük el az orvosi célból történő vérvételtől.

FERTŐZŐ KEVÉSVÉRŰSÉG (FKV)

A fertőző kevésvérűségre történő szűrés, nagy forgalmú istállókban, versenylovaknál, versenyre járó lovakkal tartott lovak esetében évente KÖTELEZŐ. Máskülönben, védett, elszeparált, más lovakkal nem találkozó lovak esetében 3 évente KÖTELEZŐ.  Erről bővebben a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága KEI/00/00615-15/2015. iktatószámú rendelete alapján lehet tájékozódni. Érthető, világos leírása a lótartók és a telepek kötelezettségeinek.

Mi is az a fertőző kevésvérűség?

A lovak fertőző kevésvérűségét egy retrovírus okozza, mely az egypatásokat betegíti meg (ló, szamár, öszvér, zebra). A betegség világszerte előfordul. A betegséget sokan „ló-AIDS”-nek is nevezik, de azon kívül, hogy az emberi AIDS megbetegedést is retrovírus okozza, egyéb kapcsolat nincs a két kórokozó között. A lovak fertőző kevésvérűségét okozó vírus az embert nem betegíti meg. Lovakban az esetek kisrészében már a betegség kezdeti heveny, lázas általános tünetekkel járó szakaszában elhullással járhat, többnyire azonban elhúzódó lefolyású, több havonta ismétlődő lázas rohamok, vérszegénység, gyengeség és testszerte jelentkező oedema (vizenyős duzzanat) figyelhető meg a beteg állatokon. A fertőzött állatok nem gyógyulnak meg. A tünetmentes időszakokban is ürítik a vírust, egészen az életük végéig, ezért környezetükre veszélyt jelentenek. Magyarországon bejelentési kötelezettség alá tartozik a betegség, ami azt jelenti, hogy az állattartó köteles jelezni a szolgáltató vagy a hatósági állatorvos felé, ha lován a betegség tüneteit észleli. Védő oltás, vagy egyéb gyógymód a betegség ellen jelen tudományos álláspont szerint nincs.

Röviden:

Amennyiben pozitív véreredménye keletkezik egy lónak, akkor az állatot magát és a vele egy területen tartott lovakat is karatén alá kell vonni. Az egészségesnek tűnő lovak a telep területén mozgathatók. A telepről sem ki, se befele nem történhet mozgás. 2015 óta a fertőzött telepek 3 km – es körzetében a vizsgálatokat a Magyar Állam álja. Értesíteni kell az illetékes járási főállatorvost, csak az ő irányításával végezhetők el a vizsgálatok és bonyolítható a karantén. Amennyiben a további vizsgálatok is pozitív képet mutatnak – bármeny lónál a területen – az állatot/állatokat le kell ölni.

A vírus terjedése az állat egészségi állapotától, a telep higiénés körülményeitől és a betegség lefolyásától is függ. Minél hamarabb állapítják meg a fertőzést, annál nagyobb az esélye fertőzés mérséklésének.

Amennyiben nem történik meg az éves szűrés a lótartó nem csak a saját lovak, hanem a többi ló életével is játszik.

A lovak kevésvérűségével kapcsolatos hatósági intézkedéseket a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet szabályozza. A fertőzött, illetve beteg állatok leölése vagy kényszervágása jogszabály szerint kötelező.

A vizsgálatok elvégeztetésére a 148/2007. FVM rendelet alapján állami támogatás vehető igénybe.

Bővebb felvilágosítás: https://portal.nebih.gov.hu/