Felmerülő problémáink: Kötelező vérvétel?!
Mének és versenyzők kötelezettségei
Az előző két fejezetből tapasztalhattuk, hogy a vérvételeket nem pusztán a lovas élet megnehezítése okán találták ki a jogalkotók. A fertőző kevésvérűség és a takonykór nagyon komoly, ragályos betegség. Könnyen fertőz, állományromboló hatása hatalmas. A szűrések mind a saját, mind a többi ló egészségét szolgálják.
A rendeletekből kiderül, a fedező méneket tartó tulajdonosnak, illetve más országokba történő szállításkor a lovas sportolóknak, még ennél is több kötelezettsége adódik a biztonságos ellátás jegyében.
FEDEZŐMÉNEK ESETÉBEN KÖTELEZŐ:
- évente kétszer a takonykórszűrés (TK)
- mesterséges termékenyítésnél évente egyszer, természetes fedeztetésnél 30 napnál nem régebben és sperma gyűjtés ideje alatt 120 naponként fertőző kevésvérűség (FKV) szűrés
- évente egyszer tenyészbénaságra (TB), vírusos artheritisre (EAV) és ragályos méhgyulladásra szűrés idény előtt (CEM)
VERSENYZŐK ESETÉBEN KÖTELEZŐ:
- évente egyszer fertőző kevésvérűség szűrés (FKV)
- évente egyszer takonykór szűrés (TK)
- országok szerinti eljárásrend tartása (szinte majdnem minden esetben szükséges a CEM és a EAV is), kiemelten figyelembe véve a vírusos megbetegedések listáját.
LOVAK VÍRUSOS ARTHERITISE:
Az EAV cseppfertőzéssel, orálisan (a váladékkal szennyezett takarmánnyal, vagy egyéb tárgyakkal való érintkezéssel), valamint szexuális úton, a fertőzött mének ondójával terjed. A fertőzés menete az enyhétől egészen az elhullásig terjedhet. Tünetei: akár 41 °C-ig emelkedő láz, levertség, begyulladt szem, tüsszögés, duzzanatok a lábakon és nemi szerveken, vemhes kancák esetében vetélés. Az állatok többsége enyhe tünetekkel esik át a fertőzésen, ám főleg legyengült lovak vagy csikók esetében a betegség súlyos is lehet. Kancáknál akkor is okozhat vetélést, ha az egyéb tünetek nem feltűnőek. A vírus elsősorban a makrofágokat és az érfalat támadja és testszerte kisebb-nagyobb ödémákat, a nyirokcsomók duzzanatát és a kis artériák nekrózisát okozza.
LOVAK RAGÁLYOS MÉHGYULLADÁSA:
A betegséget (contogious equine metritis, CEM) először angoltelivér-tenyészetekben, Angliában és Írországban észlelték, 1976-ban (Timoney és mtsai., 1977). Ezt követően a betegséget megállapították az USA-ban, Ausztráliában, Új-Zélandon, Japánban és Nyugat-Európa számos országában is. Nálunk a betegséget ez ideig tudomásunk szerint nem észlelték. A betegség okozója, a Taylorella (korábban Haemophilus) equigenitalis, rövid, Gram-negatív coccobacillus. A kórokozó nemi úton terjed, a természetes fedeztetés során, de átvihető szennyezett eszközökkel végzett inszeminálás kapcsán, a fedeztetéskor használt segéd- és tisztítóeszközökkel, vizsgáló műszerekkel, az emberek keze által stb. is. Megállapítottak fertőzésátvitelt legelőn együtt tartott kancák között is.
A kórokozót a fertőzött, tünetmentes mének, illetve a betegségen átesett vagy meg sem betegedett, de baktériumhordozó kancák tartják fenn. A kórokozó mind ménekben, mind pedig kancákban tartósan fennmarad.
A takonykór és a fertőző kevésvérűség esetében a laborvizsgálatra és az állatorvos munkadíjára a lótartók állami támogatást is igénybe vehetnek. Ehhez a 2. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez megnevezésű dokumentumot kell kitöltve benyújtani a kérelmező lakhelye, vagy székhelye szerint illetékes Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságához.
Érvényes, vérvizsgálati eredménnyel nem rendelkező, tehát tisztázatlan állategészségügyi státuszú ló tartása esetén viszont a lótartóra ismét csak bírságot szabhat ki a hatóság.
Forrás és további ajánlott irodalom:
A háziállatok fertőző betegségei (Állatorvosi járványtan II.)-Varga János, Tuboly Sándor, Mészáros János/ Mezőgazda Kiadó
